Társadalmi és területi nyelvváltozatok, és a nyelvi norma - nyelvtan

Társadalmi és területi nyelvváltozatok, és a nyelvi norma

Anyanyelvünk egymástól kismértékben eltérő nyelvváltozatokban él. Ezen nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv, a mindenki számára ismert és értett nemzeti nyelv a köznyelv.

 A köznyelv két változata: a beszélt, és írott nyelv.

Az írott nyelv igényesebb változatát irodalmi nyelvnek nevezzük.

Társadalmi nyelvváltozatok

A nyelv társadalmi tagozódását tekintve csoport nyelvekről beszélhetünk.

1.      Szaknyelvek: egyes szakmák mesterségek nyelve (sztetoszkóp,vinklivas,ár,)

2.      Hobbinyelvek:szabadidős tevékenység nyelve (szák,támadófal,sakk-matt)

3.      Rétegnyelv:különböző életkorban használt nyelv:

·        Gyermeknyelv (dá-dá, csi- csija- babája)

·        Diáknyelv (doga, karó, föci)

·        Ifjúsági nyelv (smárol ,kevernek)

·        Katonanyelv (masíroz , hadtáp)

A csoportnyelvek közös jellemzője,hogy általában a szókincsük tér el a köznyelvtől.

Az egyes nyelvváltozatok hatására minden emberben kialakul a saját egyéni nyelvváltozata.Itt a család nyelvváltozata.

Nyelvváltozatok
Területi megoszlás szerint	Az egységesség igénye jegyében (normatív)	Társadalmi tagolódás szerint
Nyelvjárások A nyelv területi változatai. Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől (pl. északkeleti, mezőségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől.	Köznyelv A nemzet nagy többsége által használt, beszélt igényes változata	Szaknyelv Egy-egy szakterület, tudomány saját szó- és kifejezéskészlete (szakszókincs) pl. orvosok, színjátszás, sportolók nyelve
	Társalgási nyelv A köznyelv kötetlenebb kevésbé igényes, családias változata.	Hobbinyelv Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete
	Irodalmi nyelv A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de eredeti, művészi a szó- és szövegalkotása.	Rétegnyelv A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változata. Pl.: az ifjúság, az értelmiség nyelve.

Néhány rétegnyelv jellemzése (társadalmi tagolódás)

Az ifjúság nyelve	Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány. Pl.: doga, diri, kispályás,
Argó	A bűnözői csoport saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Pl.: cucc, buli, kaja
Szleng	Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Cél az egyéni színezésmegtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Pl.:csaj, csóró, pia

Nyelvjárások
A nyelvnek földrajzi területekhez kötődő változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők. A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasz) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el. Ezekből jellemez néhányat a következő táblázat.

A nyelvjárás neve	Területi behatárolása			Jellemzői
Nyugati	Északnyugat Dunántúl			Zárt e. Nyitódó kettőshangzók (pl. szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz)
Dunántúli	Északkeleti Dunántúl			Zárt e. A főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya
Déli	A Duna két oldalán Dél-Magyarországon			Zárt e helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök)
Tiszai	Tiszántúl középső része, a körös-vidék			Zárt e. Az ó,ő,é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés (pl. felesíg, víres)
Palóc	A Dunakanyartól északra eső területek (pl. Nógrád megye)			Ajakkerekítés nélküli a. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított l-lel való ejtése.Ű hang helyett gyakran ejtenek i-t. (pl. kilső, siket) A val/vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel)
Északkeleti	Északkelet-Magyarország			Az ó,ő,é helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n rag (pl. leszen, veszen, teszen)
Mezőségi		Erdély középső része	O helyett a hangot ejtenek (pl. malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt megmaradása. (pl. mene, jövék)
Székely		Erdély déli része	A keleti székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással. O helyett a hang használata. Van elbeszélő (pl. mene) és régmúlt (pl. mentem volt) is.
Csángó		Székelyföld déli része és Moldva	Van beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala )is.

Nemzeti nyelvi norma
A „norma” szó két különböző dologra utal. (közösségi norma, akadémiai norma) Az intézményes norma képviselői a nyelvművelők, akik módosítani próbálják mindazoknak a nyelvhasználatát, akik nem megfelelő módon írnak és beszélnek Minden beszélőközösségben létezik valamiféle, a helyességre vonatkozó, spontán megegyezés, nyelvi egyetértés, azaz közösségi norma.