Örkény István – Tóték
Élete:
-
1912 Pest,
zsidószármazású gyógyszerész család
-
piarista
gimnázium
-
vegyészmérnöki
+ gyógyszerdiploma
-
1942:
munkaszolgálat à szovjetfrontra kerül à hadifogság
-
1946: hazatér
-
1942-46: írói
munkásságának legnagyobb élménye:
-
háború,
hadifogság
-
legfontosabb
fogalom örkény számára: a szolidaritás, ez a legtöbb, amit egy ember a másikért
tehet
-
1946:
kommunista párt à kiábrándulás, ellenzékivé válik
-
1956 után
évekig nem publikálhat
-
első novellás
kötetei:
o
Tengertánc
o
Budai böjt
o
Ezüstpisztráng
-
Kisregény:
o
Macskajáték
o
Tóték
-
Verses kötet:
o
Jeruszálem
hercegnője
o
Nászutasok a
légypapíron
-
1968:
kiválogatja az egyperces novellákat à Egyperces novellák
-
életének
utolsó szakaszában a drámaírás felé fordul
-
1979-ben halt
meg
Tóték
-
Először
kisregény formában jelent meg, majd megírta drámaváltozatát
-
Középpontjában
a háború áll, noha látszatra nem a háború a fő téma
-
Látásmódja
groteszk (groteszk: a komikum szélsőséges fajtája, a komikum és a tragikum együttes
megjelenítése)
-
Színhely egy
idilli kis falu, ahová az őrnagy illetve Tót Gyula távolléte hozza be a háborút
-
Feszültség
van az idilli környezetben is és a háborúra utaló jelek között
-
A két világ
között a postás közvetít, és fontos az, hogy az ő személyisége is sérült
Cselekmény röviden:
A keleti fronton
harcoló katona szülei igyekeznek mindenben kedvében járni az őrnagynak, akinek
a fiú ajánlotta vendéglátóul mátraszentannai családját. A fiú elesik, ám a
szülők nem szereznek tudomást róla, és a rigolyás tisztnek minden kívánságát
teljesítik. A tiszt egy pszichopata, és idővel a békés család élete horrorrá
válik, míg végül az apa vágógéppel feldarabolja a tisztet.
Szereplők jellemzése
Őrnagy:
-
A mú eléjén
két őrnagy jelenik meg, egy magas valóban őrnagy alkatú férfi illetve egy
alacsony, összeesett, lelkileg károsodott ember
-
Torz
személyiség, üldözési mániája van
-
Eldeformálódott
személyisége képtelen alkalmazkodni a civil élethez
Tóték:
-
Az áldozat, a
szolgalelkűség torz képei
-
Kiszolgálják
az őrnagy abnormális viselkedését, amibe az ő személyiségük is beletorzul
-
A kialakult
helyzetért ők felelősek
-
Az őrnagy nem
viselkedik zsarnoki módon, Tóték csinálnak belőle zsarnokot a túlzásba vett
kiszolgálással
-
A hatalom és
az áldozat bonyolult kapcsolatát mutatja be Örkény à a kettő egymást feltételezi
-
Tóth lázadása
a mű végén rendkívül groteszk, túl későn következik be, és mutatja, hogy egy
eltorzult személyiség ha fel is lázad akkor is csupán groteszk, torz lázadásra
képes
A mű értelmezési lehetőségei
-
Az őrnagy a
háború, a Tóték a kisember, és a kettőjük kapcsolatát példázza a mű
-
A kisemberek
felelőssége a zsarnoki formációk létrejöttéért
A drámai és a kisregény változat közötti eltérés
-
Mondanivalóját
tekintve és a lényegi pontokat tekintve azonos
-
Eltérés: Cipriani
professzor alakja, aki a kisregényben nem jelentős, egyetért Tótékkel, mely
szerint ki kell szolgálni az Őrnagyot à az alkalmazkodást hírdeti
-
A drámában
viszont az Őrnagy által képviselt világ ellensége, ő az aki kimondja, hogy Tót
normális, amikor fellázad. Kimondja, hogy az őrnagyokat és azok parancsnokait
hamarosan ki fogják végezni à háború fasizmusra való utalás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése