2012. május 21., hétfő

Örkény István – Tóték - irodalom


Örkény István – Tóték

Élete:
-           1912 Pest, zsidószármazású gyógyszerész család
-           piarista gimnázium
-           vegyészmérnöki + gyógyszerdiploma
-           1942: munkaszolgálat à szovjetfrontra kerül à hadifogság
-           1946: hazatér
-           1942-46: írói munkásságának legnagyobb élménye:
-           háború, hadifogság
-           legfontosabb fogalom örkény számára: a szolidaritás, ez a legtöbb, amit egy ember a másikért tehet
-           1946: kommunista párt à kiábrándulás, ellenzékivé válik
-           1956 után évekig nem publikálhat
-           első novellás kötetei:
o   Tengertánc
o   Budai böjt
o   Ezüstpisztráng
-           Kisregény:
o   Macskajáték
o   Tóték
-           Verses kötet:
o   Jeruszálem hercegnője
o   Nászutasok a légypapíron
-           1968: kiválogatja az egyperces novellákat à Egyperces novellák
-           életének utolsó szakaszában a drámaírás felé fordul
-           1979-ben halt meg

Tóték

-           Először kisregény formában jelent meg, majd megírta drámaváltozatát
-           Középpontjában a háború áll, noha látszatra nem a háború a fő téma
-           Látásmódja groteszk (groteszk: a komikum szélsőséges fajtája, a komikum és a tragikum együttes megjelenítése)
-           Színhely egy idilli kis falu, ahová az őrnagy illetve Tót Gyula távolléte hozza be a háborút
-           Feszültség van az idilli környezetben is és a háborúra utaló jelek között
-           A két világ között a postás közvetít, és fontos az, hogy az ő személyisége is sérült

Cselekmény röviden:
A keleti fronton harcoló katona szülei igyekeznek mindenben kedvében járni az őrnagynak, akinek a fiú ajánlotta vendéglátóul mátraszentannai családját. A fiú elesik, ám a szülők nem szereznek tudomást róla, és a rigolyás tisztnek minden kívánságát teljesítik. A tiszt egy pszichopata, és idővel a békés család élete horrorrá válik, míg végül az apa vágógéppel feldarabolja a tisztet.

Szereplők jellemzése
Őrnagy:
-           A mú eléjén két őrnagy jelenik meg, egy magas valóban őrnagy alkatú férfi illetve egy alacsony, összeesett, lelkileg károsodott ember
-           Torz személyiség, üldözési mániája van
-           Eldeformálódott személyisége képtelen alkalmazkodni a civil élethez

Tóték:
-           Az áldozat, a szolgalelkűség torz képei
-           Kiszolgálják az őrnagy abnormális viselkedését, amibe az ő személyiségük is beletorzul
-           A kialakult helyzetért ők felelősek
-           Az őrnagy nem viselkedik zsarnoki módon, Tóték csinálnak belőle zsarnokot a túlzásba vett kiszolgálással

-          A hatalom és az áldozat bonyolult kapcsolatát mutatja be Örkény à a kettő egymást feltételezi
-          Tóth lázadása a mű végén rendkívül groteszk, túl későn következik be, és mutatja, hogy egy eltorzult személyiség ha fel is lázad akkor is csupán groteszk, torz lázadásra képes

A mű értelmezési lehetőségei
-           Az őrnagy a háború, a Tóték a kisember, és a kettőjük kapcsolatát példázza a mű
-           A kisemberek felelőssége a zsarnoki formációk létrejöttéért

A drámai és a kisregény változat közötti eltérés
-           Mondanivalóját tekintve és a lényegi pontokat tekintve azonos
-           Eltérés: Cipriani professzor alakja, aki a kisregényben nem jelentős, egyetért Tótékkel, mely szerint ki kell szolgálni az Őrnagyot à az alkalmazkodást hírdeti
-           A drámában viszont az Őrnagy által képviselt világ ellensége, ő az aki kimondja, hogy Tót normális, amikor fellázad. Kimondja, hogy az őrnagyokat és azok parancsnokait hamarosan ki fogják végezni à háború fasizmusra való utalás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése