Nyelvújítás fogalma művelődéstörténeti háttere, hatása. - nyelvtan

Nyelvújítás fogalma művelődéstörténeti háttere, hatása.

Nyelvújítás: tudatos nyelvfejlesztő tevékenység jellemzően az új magyar korban 1772 után.

Nyelvfejlesztő események mozgalmak sora:

v  A reformáció ( célja az anyanyelvűség terjesztése volt) Bibliai fordítások

v  Felvilágosodás

v  Nyelvújító mozgalmak

v  Reformkori törekvés

1811 Kazinczy Ferenc provokatív céllal szándékosan robbant ki vitát a magyar nyelv állapotáról. Két nézet ütközik

ORTOLÓGUSOK	NEOLÓGUSOK
Nem szabad erőszakosan Beavatkozni a nyelv természetes fejlődésébe	Fejleszteni kell a nyelvet Alkalmassá kell tenni a tudományok Terjesztése számára
Mondolat című gúnyiratban fejtik ki álláspontjukat	Felelet a Mondolatra. Című válasz Kazinczy-ék védelmükbe veszik a nyelv újítását

KÖZÖS KIEGYEZÉS ZÁRJA EZT!

A nyelvújítás főbb szóalkotási módjai

1. Idegen szavak szó szerinti fordítása pl. materia- anyag, Keller- pincér,németről-magyarra
2. Tájszók közhasznú szóvá emelése:csapat, róna, hullám,
3. kihalt szavak fejlesztése:bekó, fegyelem, lomb, hős,
4. Szóképzéssel:huzal, dereng, nőies, állítólag
5. Elvonással:cikkely – cikk , percent – perc, árnyék –
6. Szóösszetétellel, tükörfordítással: vérszegény, bérkocsi, pénztár, árny
7. Szóösszerántással:elöl ülnök –elnök,levegő –ég, zengő tamburából – zongora,rovákolt barom – rovar, könnyű elméjűből – könnyelmű,
8. Mesterséges szóalkotási mód: tanonc,járda, érme,