A nagy földrajzi felfedezések - történelem

A nagy földrajzi felfedezések

A LÁTVÁNYOS VÁLTOZÁSOK KORA:

Alig két évszázad alatt gyökeresen átalakul az európai társadalom és a gazdaság. A hitújítással és az erre adott válaszokkal megváltozik Európa vallási térképe.

A VÁLTOZÁS KÉNYSZERE ÉS LEHETŐSÉGEA:

XV. században fejlődésnek indulónyugat-európai gazdaságnagy mennyiségben igényelte a

nemesfémekből vert pénzérméket.

A gondokkal a problémák megoldására nyitottabb Nyugat-Európa nézett szembe. A Földet ismét sokan gömb alakúnak tartották (pl. Toscanelli, 1474). A levantei térség és a Hanza közötti tengeri összeköttetésolyan technikai újításokat tett szükségessé, amelyek megteremtették az óceáni hajózás előfeltételeit.

A PORTUGÁL ÉS SPANYOL FELFEDEZÉSEK:

A portugál hajósok egyre délebbre hajóztak az ismeretlen vizeken. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység fokát (1487), majd Vasco da Gama Afrika megkerülése után eljutott Indiába (1498).

A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában, majd keletebbre hatolva Kínában is (Macao). A levantei kereskedelem megkerülésével az araboktól magukhoz ragadták fűszerkereskedelem hasznát. Kolumbusz Kristóf 1492-ben elérte az amerikai kontinens előterében fekvő Bahama-szigeteket. Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel.

A Föld első körülhajózására Magellán tett kísérletet(1519–1521).

Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen – ellentétben Afrikával – természetes állapotban és tömegesen fordultak elő a nemesfémek. Hatalmas ültetvények kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezésre. Mindez az európaiak számára – Ázsiával ellentétben –birtokba vehető volt.

AZ INDIÁN KULTÚRÁK ÉS MEGHÓDÍTÁSUK:

Az indián népesség különböző szintű kultúrákat hozott létre a kontinensen.

A közép-amerikai Yukatán-fészigeten egykor virágzó maja kultúra (piramisok, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek) az európaiak érkezése idejére már lehanyatlott.

Az aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy részére kiterjedő birodalmukat. Intenzív földművelést folytattak, kukoricát, babot, tököt, paradicsomot, kakaót, gyapotot és dohányt termesztettek.

A despotikus állam a meghódított népektől emberadót követelt.

Az inkák az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses művelést folytattak. A despotikus uralkodó hatalmas birodalmat hozott létre, de fegyvereik fából és kőből készültek.

A konkvisztádorok (hódítók) (az indiánok nem ismerték a fémeket, a puskaport, sőt a lovat sem) kis csapatokkal is gyorsan elfoglalták az őslakók hatalmas birodalmait. Cortez ötszáz katonával hódoltatta az Azték Birodalmat (1519–1521).

A spanyolok (és Brazíliában a portugálok) bányákat és ültetvényeket létesítettek. A munkaerőt Afrikából elhurcolt feketékkel biztosították.

A VILÁGKERESKEDELEM KIBONTAKOZÁSA:

Az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett. Emelkedtek a mezőgazdasági és az ipari termékek árai (ún. árforradalom). Jelentős mértékben ösztönözte a termelést és a kereskedelmet.

Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cukor, dohány) szállítottak Európába, míg az „öreg kontinensről” elsősorban iparcikkek megrakott hajók indultak visszafelé. Európából a cukorból készített alkoholt és iparcikkeket exportáltak Afrikába. Ezekért ott rabszolgákat vásároltak, akiket Amerikába, az ültetvényekre szállítottak. Ez a gazdasági körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem motorjává.

Az új tengeri útvonalak új kikötők virágzását indították el: ilyen pl. Lisszabon és Amszterdam. A kereskedelem megkönnyítésére létrejöttek a tőzsdék (pl. Antwerpen, 1531).

A Hanza forgalma fellendült, s áruösszetétele sem változott: Kelet-Európából élelmiszereket (gabona) és nyersanyagokat (fa) szállítottak a nyugati iparcikkekért cserébe.