A morfémák, szóelemek
szerepe, és helye, használata a szóalak felépítésében
A nyelvünk úgynevezett agglutináló toldalékoló nyelv, ami
azt jelenti, hogy a magyar a nyelvtani viszonyokat a szótő után következő
toldalékok segítségével fejezi ki.
Szótő+toldalék=toldalékos szó
Szótő=tőmorféma
Toldalék=toldalékmorféma
A toldalékmorfémák fajtái
KÉPZŐ: megváltoztatja a szó jelentését vagyis a segítségével
új szót hozhatunk létre. Képezhetünk:
igéből-igét
pl.: olvas olvasgat igéből-névszót
pl.:olvas olvasás névszóból-névszót
pl.:kert-kertész névszóból-igét
pl.:kertész kertészkedik
JEL:már nem hoz létre új szót
csupán módosítja pontosítja a szó jelentését,
A jelek egy része igékhez ( múlt
idő, jövő idő, felszólító mód, feltételes mód) más része névszókhoz kapcsolódhat
(többesszám jele, melléknév középfokának jele, birtokos személy jel, birtok
többesítő jel)
RAG:mondattá szervezi a szavakat,
a rag mindig szó záró alakulat, és ellentétben a képzővel, és a jellel,
amelyekből több is állhat a szótő után ragból mindig csak egy.
A SORREND: szótő+képző+jel+rag
A sorrend balról jobbra haladó
akkor is ha valamelyik toldalék fajtából nincs vagy több van belőle. Nagyon
ritkán van kivétel.
+feladat
Okosok-okosak
Havasok- havasak
gyorsok- gyorsak
Mondatot írni!
Az okosok talán sikeresebbek az életben.
A gyermekeim nagyon okosak.
Az erdélyi havasok tája csodálatos.
Egészéjjel esett a hó, ezért az utak havasak.
A gyorsak kevesebbet késnek mint a személy vonatok.
Az interszitik igazán gyorsak.
BESZÉLGETHETNÉNK
Beszél=szótő
Get=képző
Het=jel
Nénk=igei személyrag T/1-ben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése