Mikszáth Kálmán – Az a fekete folt - irodalom

Mikszáth Kálmán – Az a fekete folt

A XIX. század írói közül ő a legolvasotabb író. Ő képviseli az átmenetet a romantikus művek és a modern regény novella között. Az átalakuló magyar társadalmat részint humoros részint szatirikus módon ábrázolja, de mindig egy kedves elevenség, humor jellemzi műveit. Legsikeresebbek a kisebb terjedelmű alkotásai, a karcolatok, kisregények, elbeszélések.

Élete:
1847. január 16-án született Szklabonyán (Nógrád megye) - későbbi fontos szerep

-         Pesten jogi egyetemre jár, de diplomát nem szerez (1866-1870)

-         1871: Mauks Mihály főszolgabíró mellett esküdt, Balassagyarmaton - megismerkedik Ilonával (72-ben megkéri a kezét - család elutasítja), a szülök tudta nélkül 73-ban összeházasodnak -78-ban felbontják

-         Pestre költöznek, több lapnak is ír (Magyar Néplap szerkesztője)

-         1874 - kétkötetnyi saját novellagyűjtemény

-         később a Szegedi Napló szerkesztője

-         1880 - ismét Pest: Pesti Hírlap - országgyűlési képviselő

-         1881 - két új kötet: Tót atyafiak, A jó palócok

-         1882 - ismét elveszi Ilonát

-         tagja: Petőfi Táraság, Kisfaludy Társaság, MTA

-         1910. május 16-án a pesti Vigadóban az ország nagy pompával ünnepelte meg írói

-         pályájának negyvenedik évfordulóját, két hét múlva Mikszáth hirtelen meghalt (május 28.)

A különféle parasztábrázolások:

-          Petőfi a parasztot még idealizálja

-          Jókainál a paraszt még mellékalak, mellékszereplő, de nem tud velük azonosulni, felülről szemléli őket

-          Mikszáthnál megszűnik a felülről való szemlélés, főszereplőjévé teszi a parasztot, azonosulni is tud vele, egyetlen “nagy vívmánya”: idealizálva jelenít meg a “paraszt”

-          Móricz szakít az idealizálással, realista képet fest a parasztok világáról

Tót atyafiak:

-          4 hosszabb novellát tartalmaz (Az arany-kisasszony, Az a fekete föld, Lapaj a híres dudás, Jasztrabég pusztulása)

-          Selmecbánya és környéke, a civilizációtól elzárt terület

-          Szereplők különcök (romantikus vonás)

-          Terjedelmes elbeszélések

-          Ellentétező szerkesztésmód jellemzi

o Hosszú bevezetés ellentétben áll a gyors, pörgös befejezéssel

o A főhős jelleme a falusiak szerint ellentétben áll a főhős valóságos jellemével

-          Romantikus és realista vonások a műben egyaránt megtalálhatók

-          Romantikus:

o Lányszöktetés

o Anika, Olej alakja

o Ellentétekre épülő kompocízió

o Tájleírás

-          Realista vonások:

o   Paraszti főhős (erkölcsi értékrenddel bírnak)

o   Környezet hiteles ábrázolása

o   Arisztokrata ellenesség

o   Olej lelki vívodásainak ábrázolása

o   Bűn és bűnhödés: a vélt vagy valós erkölcsi bünökért jogos a büntetés

Az a fekete folt

A történet röviden:

A brezinai bacsa, Olej Tamás, nem hajlandó eladni a lányát urának, a hercegnek. Bár meginog egy kicsit, amikor a herceg az egész nyájat kínálja fel neki, ez a kis kilengés elég ahhoz, hogy beleõrüljön. Elveszti lányát (megszökteti a herceg) és ezt a terhet már nem bírja elviselni: felgyújtja az aklot, mely egy "fekete folttá" ég el.

A cím utal:

-          A szomorú történet utolsó felvonására

-          A záró kétsornyi idézettel a mesék távoli homályába helyezi a bacsa históriáját

(“Ott künn a Brezinán az a fekete folt,

  Fekete folt helyén valaha akol volt...”)

A főhős Olej Tamás, a brezinai bacsa (számadó juhász) ebben a novellában. Az elbeszélés hosszú előkészítéssel indul, részletes képet kapunk a helyszínről illetve a főhősről. Megtudjuk, hogy a brezinai bacsa saját törvényei szerint él, csak 3 urat ismer: Istent, a talári herceget és a vármegyei urakat. A magányban élő hőst a falubeliek szívtelennek tartják, hiszen még felesége temetésén sem sírt.

A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg (Taláry Pál) vadászás közben betér Olejékhoz és megismerkedik a bacsa lányával, Anikával.

A cselekmény kibontakozása, hogy a herceg visszatér vacsorára, kiderül kiléte. Célzást tesz Anikára. Másnap is eljön vendégségbe, mikor a bacsa fogadja őt. A herceg alkut ajánl, Anikáért cserébe övé lehet a brezinai akol minden birkája. Olej lelkiismerete megszólal, de később célzást tesz a lány megszöktetésére. A herceg megszökteti Anikát. A bacsa újabb lelki tusája következik.

Tetőpont: Matyival, a bojtárfiúval üzenetet küld a hercegnek, hogy korábbi ajánlata érvénytelen.

Megoldás: A bűneitől szabadulni nem tudó Olej önmagán hajtja végre a büntetést, felgyújtja az akolt.

Olej Tamás csak látszólag szívtelen, érzéseit nem tudja kimutatni. Feleségét szerette, még 16 év után is hallani véli, amint az asszony a nevén szólítja: "Tamás!"

A herceggel szemben előbb öntudatos, határozott. Később meginog és célzásával enged a csábításnak. Az erkölcsi botlást bűntudat követi és a büntetést is önmaga hajtja végre. Az író feltárja a bacsa lelki életének mélységeit, belülről ábrázolja.