Madách Imre (1823-1864)
Vezéreszmék bemutatása Az ember tragédiájában
Drámairodalmunk három
klasszikus alkotása - a Csongor és Tünde, a Bánk bán és Az ember tragédiája -
kétségtelenül a reformkor gazdag és bonyolult eszmevilágát tükrözi, mely új
kérdésfeltevések összefüggésében és kereszttüzében tovább él a világosi
fegyverletétel után a Bach-korszak sötétségében is.
Rövid életrajz:
-
1823. Alsósztregován született, nemesi családban, anyja
egyedül neveli
-
Pesten jogot tanul, de sok időt tölt otthon
betegeskedés miatt és jogi tanulmányai mellett versírással és drámaírással is
próbálkozik.
-
1840-ben jelent meg Lantvirágok címmel egy szerelmes
verseket tartalmazó kötete, melyeket Lónyay Etelkához írt
-
Politikai cikkeket ír, melyek a szabadság, egyenlőség,
testvériség eszméit fogalmazzák meg.
-
Gyűlöli a zsarnokágot, bírálja megyei életét, a
börtönviszonyokat, és fellép a megyei önkény ellen.
-
Nagy hatással van rá a francia romantika és Shakespeare
-
Házasságot
kötött Fráter Erzsébettel. Felesége könnyelmű, léha életet él, és kapcsolatuk
megromlik, el is válnak.
-
A
szabadságharcban nem vesz részt, azonban több családtagját elveszti. Pál öccse
futárszolgálat közben meghal. Mária testvérét férjével és gyermekével együtt felkelők
meggyilkolják.
-
Egyművű
szerzőnek nevezik, fő műve, Az ember tragédiája 1859-60-ban keletkezett.
Madách világnézetére hatott:
-
Hegeli
történelemfilozófia:
Hegel német filozófus, élt 1770-1831.A történelmi színek a hegeli
történelemfilozófia jegyében indulnak el. A hegeli fejlődésgondolat szerint az
ember mindinkább közelebb jut a szabadsághoz, mely az embernek legfőbb célja.
Először csak egy ember volt szabad, a keleti népek királya. Ezt ábrázolja
Madáchnál az egyiptomi szín. A fáraó azonban nem bírja elviselni magányos
szabadságát, és más korba vágyik. Igy jutunk el az athéni színig. Itt már
mindenki szabad, mégsem tudják az emerek a szabadságukat előbbrejutásra
felhasználni.
-
Hegeli
dialektika: Hegel a
világot - benne az emberrel, társadalmával, eszméivel - mint folyamatot írta
le, amely állandóan mozgásban, változásban, fejlődésben van, és a folyamatot az
ellentétek és kölcsönhatások tartják fent. Tulajdonképpen az egész tragédia
erre épül. A fő ellentétpár az anyag és a szellem.
Tézis→← antitézis→ szintézis (Madáchnál a szintézis hiányzik)
Tézis→← antitézis→ szintézis (Madáchnál a szintézis hiányzik)
-
Deizmus: A Földet Isten teremtette, de
magára is hagyta ezután.
-
Determinizmus: Az események és jelenségek
szükségszerű okozati összefüggését és meghatározottságát valló felfogás, az az
idealista tan, hogy az emberek cselekvését akaratuktól független tényezők
szabják meg. A sorsunk előre meghatározott.
-
Rousseau:
a)
magántulajdon kialakulása (Ádám: "Ez az
enyém"),
b)
az ember eredendően jó a társadalom és a körülmények
teszik rosszá
-
Frenológia:
A koponyaalkatról a jellemre és a szellemi képességekre
következtető áltudomány.
-
Hedonizmus: élvezetek halmozása
-
Az utópikus szocializmus tanai (Fourier)
-
Vezéreszmék tana, amely szerint minden
történelmi korszakot egy jelentős eszme irányít
-
Francia felvilágosodás, forradalom eszmeisége
-
Kora modern, tudományos felfedezései
Műfaj: drámai költemény, emberiség-dráma,
világdráma
Irodalmi példája: Goethe: Faust
Az emberiség nagy kérdéseire
keresi a választ:
-
Van-e fejlődés a történelemben?
-
Van-e megfelelő társadalmi forma, s ha igen, melyik az?
-
Hogyan lehet boldog az ember?
-
Férfi és nő kapcsolata: boldoggá tudják-e tenni
egymást?
Szerkezete: 15 szín
1., 2., 3., 14. keretszínek,
biblikus színek
4-14.: történeti színek
1.szín: Menny
befejeződött a
világ teremtése, az angyalok Istent dicsőítik. Lucifer és az Úr vitája: Lucifer
kér a teremtésből, ezért megkapja a tudás és az öröklét fáját. E két fa
segítségével akarja megdönteni az úr hatalmát.
2. szín Paradicsom
megjelenik az
első emberpár: Ádám és Éva. Ebben a világban minden harmonikus, az embernek nem
kell megküzdenie semmiért, de engedelmeskednie kell az Úrnak. Állati szintű
létezés ez, mert hiányzik a szabad akarat. Az első emberpár megkísértése,
bűnbeesése, majd kiűzetése a Paradicsomból
3. szín Pálmás vidék a
Paradicsomon kívül
Ádám és Éva
önmagáról gondoskodik, megpróbálják a paradicsomi körülményeket megteremteni a
Földön. Ádám arra kéri Lucifert, hogy engedjen bepillantást a jövőbe. Szeretné
tudni, érdemes-e élni? Lucifer álmot szór rájuk és álmunkban végigjárják az
emberiség történelmét Lucifer manipulálása által.
4. szín Egyiptom
Ádám → fáraó
Éva → rabszolganő
Vezéreszme: „milliók egy miatt”
Ádám a hatalom
és a birtoklás csúcsán áll, de nem boldog, mert nem harcolt meg értük.
Halhatatlan akar lenni, ezért piramist épített. Külső megoldást keres a
boldogságra, pedig belső megújulásra lenne szüksége.
Éva szerepe
potitív, ő döbbenti rá Ádámot a valóságra. Ennek következményeképpen Ádám
felszabadítja a rabszolgáit, és ő akar milliókért harcolni. Megszületik a
szabadságeszme.
5. szín Athén
Ádám → Miltiádész
Éva → a felesége
Vezéreszme: egy milliókért
Éva kiáll a
férje mellett. Ebben a színben jelenik meg először az egyén és a tömeg visonya.
Ádámot a nép halálra ítéli, de ő nem veti meg ezért a népet, mert az még
tudatlan és befolyásolható. Ádám csalódik az emberekben.
6. szín Róma
Ádám → római főúr
Éva → kedvese, Júlia
Vezéreszme: mindenki önmagáért
A hedonizmus
megjelenése. Eszme nélküli kor, amelyben az egyetlen cél: az élet örömeinek
kihasználása, az élvezetek, a gyönyörök hajszolása. Ádám maga is megcsömörlik
ettől az életmódtól, valami szebbre értékesebbre vágyik. A szín végén
megszületik az új eszme, a kereszténység, amely egy tisztább erkölcsiséget hoz
magával.
7. szín Konstantinápoly
Ádám → Tankréd lovak
Éva → nemes hölgy
Vezéreszme. Testvéri szeretet, mindenki mindenkiért
Ádám a
keresztény hitért harcolt, de kiábrándul a kereszténységből, mert az egyház
tanai embertelen dogmákká váltak és a szeretet nevében milliókat küldenek
máglyahalálra.
Éva is a kor
szokásának áldozata: kolostorban kell élnie, apja Istennek tett ígérete miatt.
Ádám csalódása
után passzív, szemlélődő hős lesz, már nem tud új eszmékért lelkesedni, ezért a
tudományokba menekül.
8. szín Prága I.
Ádám → Kepler
Éva → felesége, Borbála
Kepler nem
tudja az igazi tudományt szolgálni, a császári parancsnak kell eleget tennie
(horoszkópkészítés). Az ember felette áll a korának és a korszak lehúzza
magához az embert.
Felesége nem
hisz férje tehetségében, s megalázza emberi és férji mivoltában.
9. szín Párizs
Ádám → Danton
Éva → kettős szerepben jelenik
meg: arisztokrata lány, ill. pórnő
Vezéreszme: szabadság, egyenlőség, testvériség
A szín álom az
álomban. Ádám itt újra cselekvő hős lesz. Nem csalódik, de egyszerre beszél
bukásról és nagyságról. A guillotine, a forradalom kétarcúságának jelképe.
Jelenti a forradalmi terrort, de a nagyszerű célokat, törekvéseket is. Madách
elítéli a forradalmi fanatizmust, a forradalom legfőbb veszélyének tartja.
Az eszme
magasabb, mint a kor emberei, de az ember lehúzza az eszmét magához.
Éva kettőssége
a női jellem végletességét mutatja.
10. szín Prága II.
Kepler
felébred álmából és értékeli a forradalmat. A tudományokkal szemben szkeptikus
lesz, és kiábrándult.
A szín végén
megfogalmazza, milyen társadalmat szeretne: a szabadság megvalósulását, az
egyén kibontakozásának lehetőségét várja a jövő társadalmától. Ezzel a színnel
zárul az emberiség múltjának bemutatása. Saját, egyéni érdekeit szeretné
érvényesíteni a tudomány helyett.
11. szín London
Ádám → Ádám
Éva → polgárlány
Madách jelene
ez a kor. A szabad versenyes kapitalizmus korának bemutatása. A francia
forradalom hármas eszméiből a szabadság valósul meg itt. Nagy szerepe
van a pénznek, mindent az anyagi érdekek irányítanak. Minden, ami értékes az
emberi világban, az ebben a társadalomban csődbe jut (szerelem, művészet,
vallás, emberség).
Ebben a
világban senki sem boldog, hiányzik a szeretet és az erkölcs. Az író reálisan
ábrázolj a kapitalizmust, felfedi annak hibáit. A szín végén mindenki egy
sírgödörbe ugrik (haláltánc-jelenet).
12. szín Falanszter
Ádám → Ádám
Éva → egy anya
Madách az
elképzelt jövő társadalmát mutatja be.
A francia
forradalom eszméiből az egyenlőség valósul meg itt. A szabadságjogok
teljes elvonása jellemző. Minden közös, egyforma, béke van, mindenki egyformán
részesedik a javakból. A legfőbb cél: a megélhetés és az életben maradás.
Nincsenek
egyéniségek, nincs művészet, nincs nemzet, és nincs család sem. Tudósok által
irányított közösségi társadalom ez, amelyben az emberiség nagy egyéniségeit is
elpusztítják. Az emberi érzések háttérbe szorulnak, az értelemnek van jelentős
szerepe.
13. szín Űr
Nincs
vezéreszme. Csak Ádám és Lucifer jelenik meg. Ádám el akar menekülni a földi
világból egy tisztább szellemvilágba. Madách itt arra keresi a választ, hogy
test és lélek elválasztható-e egymástól. Létezhet-e a szellem test, azaz anyag
nélkül?
„A cél a
halál, az élet küzdelem, s az ember célja a küzdés maga.”
14.szín Eszkimó-jelenet
Ádám → idős Ádám
Éva → eszkimófeleség
Elképzelt jövő
társadalmát mutatja be. Az ember ösztönember, állati szinten él, elkorcsult
erkölcsileg és fizikailag is. Egyetlen célja az életben maradás, akkor is ha
másokat meg kell ölnie.
A tudomány
csődöt mondott, az egész földet jég borítja. Ádám végső kiábrándulása ez.
14. szín Pálmás vidék a Paradicsomon
kívül
Ádám és Éva felébred. Ádám a
kilátástalan jövőt megismerve öngyilkosságra gondol, mert nem akarja, hogy az
emberiség eljusson ehhez a szörnyű véghez.
Dacolni akar
Istennel, de Éva megakadályozza ezt, mivel gyermeket vár. Így már nem lenne értelme
az öngyilkosságnak, mert az emberiség nem halna ki. Nincs megnyugtató,
optimista lezárása a műnek, a gondolatmenetéből nem ez következne, de egy kevés
reményt, hitet sugall:
„Mondottam ember: küzdj és bízva
bízzál”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése