Kertész Imre - irodalom

Kertész Imre – Sorstalanság

Első irodalmi nobeldíjas magyar író (2002).

Élete

-         1929 Budapest

-         1944 koncentrációs tábor à egész későbbi életét meghatározó élménnyé válik

-         újságíró, műfordító

-         első regényét: Sorstalanságot 12 évig írta

-         1975-ban adták ki először

-         10 év múlva második kiadás, a mű értékeinek igazi felfedezése

-         további regények:

o   A kudarc

o   Kaddis a meg nem született gyermekért

-         Elbeszélés kötet

o   Az angol lobogó

-         Naplójegyzet

o   Gályanapló

Valemennyi művében a Sorstalanságban felvetett indentitás problémát közelíti meg.

„Mostanában ismét rádöbbentem, hogy semmi sem érdekel igazán, csakis az Ausschwitz-mítosz.”

Sorstalanság

Budapesti zsidó fiú történetét meséli el, aki 1944-ben koncentrációs táborba kerül. Ennek a naiv, kevéssé tájékozott fiúnak hirtelen az élet legnagyobb megpróbáltatásait kell átélnie, s eközben válik felnőtté

A cím értelmezése

A fiúnak nincs zsidó sorstudata, de még így is, sorstalanul is viselnie kell azt.

Az írói világkép

-         Ennek legjellemzőbb, leghatásosabb eszköze a irónia

-         Dramaturgiai mesterfogás, megkíméli az olvasót a szörnyűségek leírásától, mégis provokálja őket

-         Arra számít, hogy az olvasó erkölcsi rendjét sértik a látszólag rideg, érzelemmentes leírások, azt, hogy a narrátor mindent természetesnek tekint

Regényidő

1944 nyarán Budapesten kezdődik a történet, a budapesti zsidóság deportálása előtt hónapban, és tart a tábor felszabadításáig, hazatérésig (kb. 1 év)

Elbeszélési mód

E/1, szubjektív narrátor, lineárisan előrehaladva meséli el a történetet

Szerkezet

-         Három részből áll

-         Bevezető, befejező rész Budapesten játszódik

-         Középpontjában a táborok: Ausschwitz, Buchenwald, Zeitz

Főszereplő jellemzése

-         Mindent tudomásul vesz, ami megtörténik vele, mintha minden úgy lenne jó, ahogy van

-         Pl: az apa búcsúztatásakor a családtagok szemében megcsillanó könny zavarja

-         Zavarja minden, ami eltér a szokásostól, a rendtől
pl.: megigazítja kabátját, hogy látszódjonm rajta a zsidócsillag

-         Nézőpontjára az infantilizmus és a koraérettség volt jellemző

-         Infantilis: képtelen a valóságot a látszattól különválasztani

-         Koraérett: tárgyilagosan írja le az eseményeket, ezzel abszurditássá fokozza őket, és ezzel le is leplezi a látszatot

-         Narrátor megalkotása: semmilyen más nézőpont nem utal az elbeszélésen belül egy másfajta valóság lehetőségére

-         A főszereplő mindvégig alárendeli magát a sorsnak
lásd: csepeli buszról való leszállítás, megszökhetett volna, de nem tette

-         Öntudatlanságból fakadó távolságtartás jellemzi

-         Csak nagyon lassan, fokról fokra világosodik meg előtte zsidóságának következménye

-         A regény a főhős felnőtté válási folyamatát mutatja be

-         Különböző magatartásformákkal, viselkedési stratégiákkal szembesül
lásd fontos beosztásukra és tudásukra hivatkozó férfiak, panaszkodó emberek, cigarettázó fiú

-         Végül a főhős mindent tudomásul vevő magatartás formája és mindent természetesnek vevő életformája bizonyul életképesnek

Viszonyulás a körülette zajló eseményekhez:

-         Az események számára ugyanannak a valóságnak a különbség nélküli tényei

-         Kegyetlenül érzelemmentes látomásmód

Identitás problémája

-         Zsidóság mint sors: a fiú kívülállásának oka a zsidóság sem, mint nyelv, sem mint vallás, sem mint faji közösség nem játszik fontos szerepet életében

-         Nem érti mi a probléma vele

-         Egy felsőbb igazságnak engedelmeskedik

-         Először a zsidóság külső megnyilvánulásaival szembesül (ima, családi ékszerek átadása egy fajilag tiszta embernek, zsidó szavak mormolása)

-         Zsidóság mélyebb problematikája: fiatal lánnyal való beszélgetés: a fiú véleménye, hogy a zsidó lét egyszerűen véletlen, ha születéskor összecseréltek volna valakivel, akkor nem lenne zsidó
lány válasza:

-         Ha a mi tulajdonságainknak semmi része nem lenne benne, akkor mi értelme lenne az egésznek

-         A fiút idegenség jellemzi, identitáshiány

Mélypont: ortodox zsidó fogoly társát „lerohadtzsidózza”

Főszereplő magyarsága: ugyanaz az idegenség jellemzi lsd. Ausschwitzba tartó vonatot kísérő rendőr: „hiszen ti is magyarok vagytok végeredményben

å identitása sérült à az újságíró kérdésére adott válasza: „gyülöletet érzek”