Jókai Mór (1825-1904) - irodalom

Jókai Mór (1825-1904)

Realista és romantikus vonások Az arany ember című regényben

Rövid életrajz

-         1825-ben született Komáromban, nemesi családban

-         Pápán, a református kollégiumban tanult, ahol megismerkedik Petőfivel

-         Kecskeméten jogi tanulmányokat folytat

-         Korán verseket és prózai műveket írt

-         1846. első regénye: Hétköznapok

-         aktívan részt vesz az 1848-as forradalomban, ő fogalmazta meg és olvasta fel a 12 pontot, élen járt a sajtószabadság kivívásáért folytatott küzdelemben

-         Felesége Laborfalvy Róza, színésznő

-         Szabadságharc bukása után bujdosni kényszerül

-         1872-ben írta Az arany ember című regényt

Regényírói művészetének jellemzői:

-         Cselekményvezetése: egyenes vonalú, fordulatos, kalandos, hatásos leírások a feszültségkeltés stilisztikai eszközeivel (ellentétek, felkiáltások, kérdések, fokozás, halmozás, indulatszavak)

-         Eszményített hősök, végletes jellemek szerepeltetése

-         Az idealizált főhősök mellett atmoszférát teremtő nagyszámú mellékszereplő felvonultatása

-         Élvezetes, elbeszélői stílus, gazdag szókincs, az élőbeszéd természetessége

-         Különféle műfaji elemek vegyítése: anekdota, idill, életkép, példázat, mese, szatíra

-         Regényeit sajátos kettősség jellemzi: a romantika és a népiesség ötvöződik bennük

Az arany ember

Az író talán legkedveltebb regénye. Szokták a kiábrándultság regényének is nevezni: egyrészt magánéleti válság, másrészt a fejlődésbe vetett hit és bizalom rendül meg benne.

Előzmények:

Az író az 1870-es évek elején nagy érzelmi válságon ment át: beleszeretett gyámleányába, a 18 esztendős Lukanics Ottiliába, s már válásra is gondolt. A konfliktust végül is a leány korai halála oldotta meg. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy e műve az illúziókkal való leszámolásnak, a kiábrándulásnak egy jellemző darabja legyen.

Rövid történet:

A bonyodalom kezdete a vörös félholddal megjelölt zsák kincseinek megtalálása. A cselekmény két szálon bontakozik ki. Részben Timár üzleti vállalkozásai, részben magánéletének fordulatai szövik a regény szövetét. Mindkét szálon láthatólag sikeres ember képe bontakozik ki előttünk, valóságos "arany ember" a kívülállók szemében a főhős. "De akihez hozzáér, az mind szerencsétlenné lesz, átok és szenvedés terem az öt ujjának helyén." Életében a fordulópontot az jelenti, amikor Athalie szavainak hatására ("Tímea önt nem szereti.") elmenekül otthonról, és a Senki szigetén felfedezi a valódi boldogságot Noémi odaadó szerelmében. Ettől kezdődően Timár kettős életet él, örökösen vívódik, szenved attól, hogy mindenkit becsap, kínlódik, mert nem tud dönteni Komárom és a Senki szigete, a hűség és a szerelem között. De a véletlen közbeszól akkor, amikor Krisztyán Tódor megjelenik Balatonfüreden, hogy leleplezze a arany embert. A tetőpont a Timár és Tódor között lezajló heves párbeszéd, mely után a főhős öngyilkosságra készül.
A megoldást szintén egy váratlan esemény hozza: Krisztyán Tódor Timár ruhájában a Balatonba fullad. A befejezés azonban nem szokványos. Timár ugyan kivonul a társadalomból, és boldogon él a Senki szigetén, de Athalie gyilkossági kísérlete Komáromban mégis nyitva hagyja a történetet Tímea házassága ellenére is.

Cselekmény

Tímár Mihály boldogságkeresése. Elváló majd összetalálkozó epizódok szövevénye a mű hatásos jelenetekkel, fordulatokkal, váratlan találkozásokkal.

Romantikus és realista vonások keverednek a műben

Realista

-         Vívódó hősök: lélektani ábrázolása

-         Nem mágnások, nemesek a hősök, hanem egyszerű emberek

-         Kapitalizmus, polgárosodás

-         Sokoldalú főhős bemutatása: pozitív és negatív tulajdonságokat egyszerre sorakoztat fel, nem statikus hősök, hanem jellemfejlődés megy végbe a regény során, más a látszat és a valóság

-         Társadalmi felemelkedés párhuzamban áll az erkölcsi hanyatlással

-         Kiábrándulás regénye → pesszimista végkicsengés

Romantikus

-         Statikus mellékszereplők

-         Ellentétek: ördögien gonosz – angyalian jó

-         Váratlan fordulatok

-         Romantikus meseszövés

-         Zamatos népnyelv, különböző rétegnyelvek m int megtalálhatók benne

-         Helyettes halott motívum

-         „senki szigete”: főhős elmenekül a világból, kivonul a társadalomból

-         kifejező előadásmód

-         hatalmas szókincs

-         anekdotázás

-         pátoszteljes romantika: az al-dunai képekben vagy a téli Balaton látványában, a jég alatti halászat leírásában érvényesül

-         írói fantázia