A görög társadalom - történelem

A görög társadalom

AZ ÁTMENETI KORSZAK:

(Kr. e. XII–VIII. század) A Kr. e. a XIII. századot követően a mükénéi fellegvárakkal együtt az uralkodói háztartások

rendszere is romba dőlt. Az addigi hatalmi szervezet fölbomlása lehetőség egy új rendszer kialakulására. A földművelők maguk láttak hozzá (családonként) a gazdálkodáshoz, és megművelt földjeiket a sajátjuknak tekintették. Csak azok lehettek a közösség teljes jogú tagjai, akik földdel rendelkeztek.

A változás jelentős, hiszen a keleti típusú rendszerrel szemben az emberek érdekeltté váltak a jobb munkában. A termelés fejlődését a vaseszközök elterjedése is elősegítette.

A POLISZ:

A megszülető új államokat poliszoknak, városállamoknak nevezzük. Sajátos politikai, vallási és kulturális közösség tagjai a földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkeztek. A polisz a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. Területe változó (a legnagyobb, Spárta kb. 6000 km², a legkisebb, Délosz kb. 3,6 km²).

Kezdetben királyok vezették a poliszokat. Hatalmuk rövidesen megszűnt. Az irányítás a nagyobb birtokokkal rendelkező arisztokrácia (arisztoi = legjobbak) kezébe került. Ezt a hatalmi berendezkedést arisztokratikus köztársaságnak nevezzük. A kézművesek, kereskedők, parasztok alkottáka szabad lakosság nagyobb részét, a démoszt (démosz = nép).

A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS:

A polisz földje egyre kevésbé tudta eltartani a népességet, túlnépesedés jelentkezett. Az adósságba süllyedőkre az

adósrabszolgaság réme leselkedett.

A kenyerüket vesztett földművesek, az új lehetőségeket kereső iparosok tengerre szálltak, hogy új hazát találjanak. Ahol kikötésre és földművelésre alkalmas szabad területet találtak, ott új várost alapítottak. A folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. A gyarmatosítás három fő iránya: északkelet (Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete-tenger), nyugat (Dél-Itália, Szicília és dél (Afrika).

A gyarmatvárosok önállóak voltak. A jó minőségű földeken megtermelt gabonát Hellászba szállították. Onnan kézműipari termékeket (szövetek, kerámiák, szerszámok, fegyverek), feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor)

fuvaroztak a gyarmatvárosokba, amelyek ezeket az árukat részben továbbadták a barbároknak.  A barbároktól cserébe nyersanyagokat (fémek, szőrme, gabona) és rabszolgákat szereztek be, s szállítottak Hellászba.

A görög gyarmatosítás a Kr. e. VI. századra lezárult.

A GYARMATOSÍTÁS HATÁSAI:

A gyarmatvárosokból beáramló olcsó gabona fölöslegesé tette, hogy a rossz minőségű földeken gabonát

termesszenek. Áttérhettek a sokkal jövedelmezőbb szőlő-, olajbogyó és zöldségtermesztésre.

Csökkent a gabonatermelő arisztokrácia gazdasági súlya. Megerősödött az iparos- és a kereskedőréteg. A fejlődő kereskedelem szükségessé tette a pénz megjelenését. A piacokon elsősorban kis és közepes címletekre volt szükség, ezért ezüst- és rézpénzek kerültek forgalomba. A görögöknél az aranypénzek csak később jelentek meg.

Tökéletesedett a hajózás is. Megjelentek a szélesebb, csak vitorlákkal rendelkező teherhajók.

A Kr. e. VIII. századtól terjedt el ismét az írásbeliség a görögöknél. A föníciaiaktól vették át a hangjelölő írást. Ezt továbbfejlesztették, és már a magánhangzókat is jelölték.

A ZSARNOKSÁG:

A földjét és hatalmát féltő hagyományos vezető réteg és az újonnan meggazdagodók közötti ellentéteket egyes politikusok kihasználták. A törvényeket fölrúgva, erőszakkal szerezték meg a hatalmat, és egyeduralmat vezettek be. Ezt a rendszert, amely más volt, mint a királyság, zsarnokságnak (türannisz), vezetőjét zsarnoknak (türannosz) nevezték a görögök.

A mükénéi kultúra pusztulásával eltűntek a keleti típusú államok, s kialakultak a poliszok.

A poliszt kezdetben származási alapon az arisztokraták irányították: ezt a berendezkedést arisztokratikus köztársaságnak nevezzük.

A Kr. e. VIII. századra Hellász túlnépesedett. Emiatt, s részben az elszegényedés elől a lakosság egy része kivándorolt, s új városokat hozott létre.

A gyarmatvárosokkal folytatott kereskedelem fejlesztette az anyavárosok mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét. Megjelent a pénz.

A társadalomban megnőtt a démosz, a kereskedő és iparos réteg befolyása. Sok városállamban egyeduralom jött létre.