Első ipari forradalom
A
MEZŐGAZDASÁG KAPITALIZÁLÓDÁSA:
A földek döntő többsége a
bérmunkát alkalmazó birtokosok (arisztokraták,
gentryk, gazdag parasztok) kezére
került. Ez a mezőgazdasági termelés fejlődését, belterjesebbé válását
eredményezte. A további fejlesztések (pl.
földek javítása, egyszerű gépek alkalmazása) megkövetelték a tagosítást, vagyis a parcellák
szétszórtságának megszűntetését, a szántók egy tagban történő kiadását.
A mezőgazdasági népesség egy része
elvesztette addigi megélhetését.
Kénytelen volt a városokba
költözni és ott bérmunkát vállalni. Ugyanakko
raz egyre termelékenyebb
mezőgazdaság képes volt csökkenő munkaerővel is a növekvő városok ellátására.
AZ IPARI FELLENDÜLÉS KIBONTAKOZÁSA:
A gyarmati piacok bővülésével
párhuzamosan a legnagyobb hasznot a textilipar
hozta. Emiatt ezen a
területen volt a
leggyorsabb a technikai
fejlesztés, a termelés növelése
érdekében. Az egyszerű mechanikus gépek (szövő- és fonógépek) a
textíliák készítésének két alapvető folyamatában, a fonásban és a szövésben egymás fejlesztését
ösztönözve terjedtek el.
Az újításokat egyszerű mesteremberek találták ki. Az egyszerű
gépeket a korszak egyetlen jelentős erőforrásához, a vízikerékhez
kapcsolták.
A GŐZ ALKALMAZÁSA ÉS HATÁSAI:
A szén felhasználását Angliában a
XVIII. században egyrészt az adottságok, másrészt a kényszer eredményezte. A
felszín közeli rétegeket hamar kitermelték, a mélyebb rétegekhez csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzása után
férhettek hozzá. A víz kiemelésére
már a XVIII. század elejétől gőzzel hajtott szivattyúkat alkalmaztak, és ezeket
fokozatosan tökéletesítették. A
gőzgépet James Watt fejlesztette a gazdaság minden ágában használható gépi erőforrássá (1769).
A hatékony erőgépet hamarosan
munkába állították a textiliparban (1787). Megnyílt az út a széles körű ipari alkalmazáshoz: a gőzgép fúrókat,
fűrészeket, esztergákat hajtott. A gőzgépet már csak kerekek segítségével a
bányászatban használt sínekre kellett helyezni, s elkészült a korszak
forradalmian új vontató eszköze: a gőzmozdony.
Elterjedtek a gépekkel termelő
nagyüzemek, a gyárak.
A KÖZLEKEDÉS FORRADALMA:
A piac bővítésének alapvető
feltételea szállítás teljesítményének nagyarányú fokozása. A vasút hozta meg a
közlekedés forradalmát. Több
kísérlet utánStephensonnak [sztívnzon] sikerült forgalomba állítania az
első vasútvonalat (1825).
A vasút a gazdaság húzóágazata
lett.
Az 1780-as években Angliában
kibontakozó gazdasági fellendülést, melyben korszakalkotó iparszervezési és
technikai újítások születtek, illetve folytonossá vált a gazdaság bővülése,
ipari forradalomnak nevezzük.
A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS:
Angliában a mezőgazdaság
fejlődésének hatására a népességszám rohamos ütemben növekedett, s a növekedés
az ipari forradalom alatt tovább gyorsult. A folyamatot demográfiai robbanásnak nevezzük. Oka az életkörülmények (élelmezés, lakás) és a higiéniai viszonyok
javulása ,valamint az orvostudomány fejlődése (oltások). Nyugatról keleti irányba
terjedt.
A halálozási arány csökkenésével
indult meg a népességnövekedés
lelassulásával zárult.
A születések száma egy-két
nemzedék múlva csökkenni kezdett.
A demográfiai robbanás,
valamint a mezőgazdasági népesség elvándorlása óriási népmozgást (migráció) indított el. Ez országon belül a falvakból a városokba,
illetve a kisebb városokból a nagyobbakba irányult. Emellett a lakosság tömegei
kerestek új hazát, munkát és boldogulást Amerikában. A kivándorlási hullám a népességrobbanással
párhuzamosan szintén kelet felé tolódott Európában.
A VÁROSIASODÁS:
Évtizedek alatt százezres, milliós városok jöttek létre a gazdaságilag
fejlődő területeken.
A nagyvárosok sajátos életformát és
életkörülményeket teremtettek.
Vagyoni helyzetének megfelelően
a lakosság is elkülönült (szegregáció).
A bányászat fellendülésével,
a szén fokozott felhasználásával és a nagy iparvárosok kialakulásával új probléma jelent meg: a
környezetszennyezés. Ennek jelképe, hogy Anglia
legnagyobb ipari vidékét (Birmingham környékét) „fekete vidék”-nek nevezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése