Balassi Bálint (1554-1594)
A reneszánsz hatása a szerelmi költészetére
A reneszánsz szó újjászületést, az ókori
görög-római művészetek újjászületését jelenti. Észak-Itália városállamaiban
alakult ki.
A magyar reneszánsz az 1400-as évek második felében,
Mátyás király udvarában alakult ki.
Balassi
Bálint a magyar nyelvű irodalom első képviselője, a magyar reneszánsz
kiemelkedő alakja. Költeményeinek három fő témája: szerelem, Isten, katonaság.
Új műfajt teremtett: reneszánsz szerelmi komédiát.
Rövid életrajz
- 1554-ben született Zólyom
várában, nemesi származású
- nevelője Bornemissza Péter
- megismerkedett az olasz
reneszánsz kultúrával
- felesége Dobó Krisztina
- Katonáskodik, Egerben
hadnagyi rangban szolgál
- Esztergom ostrománál halálos
sebet kap
Költészete
-
Első költő, aki magyar nyelven ír
-
Reneszánsz vonások a műveiben
-
Poeta doctus: tudós költő
-
Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelvet
beszélt, ismerte az antik költészetet
-
Verseit egy-egy korában közismert dallamra írta
-
Jellemző az élet szeretete, az életvágy, a
szenvedélyesség, az életadta lehetőségek kihasználása
-
Fontos értékek: szerelem, vitézség, természethez és
istenhez való közvetlen viszony
Szerelmi költeményei
Magyar szerelmi líra megteremtője. Udvarló költészettel
kezd, a versek Petrarca hatásáról vallanak. A nő szépségét dicséri, bókokkal
halmozza el, de hiányzik az igazi, mély érzelem. A szerelem költője – a
szerelem számára az élet legfontosabb értéke. Több szerelmének a nevét akrosztichonban
rejti el. Többnyire énekverseket írt. Középkori és a reneszánsz hagyományba
beilleszthető szövegek, melyeknél az elején feltünteti,hogy milyen dallamra
íródott.
Szerelmi költészetének korszakai:
-
Anna versek (korai versek Losoncy Annához)
-
Júlia versek (késői versek Losoncy Annához)
-
Celia –versek Szárkándy Annához
-
Fulvia-versek (nem ismerjük a versek ihletőjét)
Drámai műve: Szép magyar comoedia
-
Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek
tekinthető
-
Új műfaj a magyar irodalomban: reneszánsz szerelmi
komédia
-
Kor egyházias felfogásával szemben a szerelem gyönyörű
erejét fejtegeti
Anna-versek – Júlia-versek
-
szerelméhez, Losonczy Annához (Júlia)
-
fiatalkori udvarló költemények
-
petrarcai minta alapján, kifinomult stílus, tökéletes
ritmika
-
szimmetrikus reneszánsz kompozíció, tudatos
szerkesztésmód: örömtől a lemondásig
-
tudós költő volta abban is megmutatkozott, hogy
verseinek nagy része fordítás →Verseit nem szó szerint fordította idegen
nyelvről, hanem a vers hangulatát átvéve saját érzéseit fogalmazta meg.
-
Balassi strófa: három sorból álló versszak, a verssorok
belső rímek által három egységre tagolódnak, az egész vers háromszor három
strófából áll.
-
Verciklussá magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit
-
Nem életrajzi ihletésű költészet ez, hanem tudós poézis
Hogy Júliára talála
-
valós élmény: 1588-ban Pozsonyban váratlanul találkozik
Losoncy Annával és ez készteti a vers megírására
-
ütemhangsúlyos verselésű
-
a cím alatti sor a dallamra utal – ezúttal a témára is
-
nő szépségét a virág-metaforákkal fejezi ki
-
ódai, magasztos hangvételű
-
szerkezete:
Ø
vallomással indító köszönés
Ø
2-4. túláradó, kicsorduló érzelmek kifejezése
reneszánsz életérzésből fakadó metaforákkal
Ø
5. összefoglalás finom, fokozásos halmozással
Ø
6. lovaglírából ismert magatartás: bók és annak
visszautasítása.
Célia-versek:
-
hiányoznak belőlük a nagy indulatok, érzelmi háborgások
-
versek terjedelme csökken→legtöbbször három
Balassi-strófából állnak
-
színesebbek, kimunkáltabbak
-
játékos könnyedség, érzéki hatásokra való törekvés
-
kései versek, a viszonzott szerelem csendes
boldogságáról
-
hatásokra való törekvés
Kiben a kesergő Céliárul ír
-
sok hasonlat – a vers nagy részét kiteszik, a költő nem
kommentálja őket
-
reneszánsz szimmetria
-
Szerkezet:
Ø
1. és 3. vsz: részletesen kibontott hasonlatai
Célia keserű fájdalmát érzékeltetik
Ø
2. vsz a költő gyönyörködik a könnyező asszony
szépségében
-
a verset záró kép visszautal a második strófára
-
végső kicsengésében nem a szeretett nő kétségbeesésére,
hanem megújuló szépségére esik a hangsúly
-
ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon,
akit a bánatos zokogás új oldalról világít meg, még szebbé varázsolja.
Fulvia – versek
-
Nem ismerjük a versek ihletőjét
-
valószínűleg utolsó szerelméről írta
-
rendkívüli tömörítés figyelhető meg, ezért a
szóképeknek csak gazdaságos használatát teszi lehetővé→ stílus éppen ellentétes
a Celia-versekkel.
Balassi volt az addigi irodalmunk
eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is. Az őt követő költők még
évszázadokig hatása alatt álltak. Ő alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát,
ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is
költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése