2012. május 21., hétfő

Balassi Bálint (1554-1594) - irodalom


Balassi Bálint (1554-1594)

A reneszánsz hatása a szerelmi költészetére


A reneszánsz szó újjászületést, az ókori görög-római művészetek újjászületését jelenti. Észak-Itália városállamaiban alakult ki.
A magyar reneszánsz az 1400-as évek második felében, Mátyás király udvarában alakult ki.

Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első képviselője, a magyar reneszánsz kiemelkedő alakja. Költeményeinek három fő témája: szerelem, Isten, katonaság. Új műfajt teremtett: reneszánsz szerelmi komédiát.

Rövid életrajz

-    1554-ben született Zólyom várában, nemesi származású
-    nevelője Bornemissza Péter
-    megismerkedett az olasz reneszánsz kultúrával
-    felesége Dobó Krisztina
-    Katonáskodik, Egerben hadnagyi rangban szolgál
-    Esztergom ostrománál halálos sebet kap

Költészete

-    Első költő, aki magyar nyelven ír
-    Reneszánsz vonások a műveiben
-    Poeta doctus: tudós költő
-    Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelvet beszélt, ismerte az antik költészetet
-    Verseit egy-egy korában közismert dallamra írta
-    Jellemző az élet szeretete, az életvágy, a szenvedélyesség, az életadta lehetőségek kihasználása
-    Fontos értékek: szerelem, vitézség, természethez és istenhez való közvetlen viszony

Szerelmi költeményei

Magyar szerelmi líra megteremtője. Udvarló költészettel kezd, a versek Petrarca hatásáról vallanak. A nő szépségét dicséri, bókokkal halmozza el, de hiányzik az igazi, mély érzelem. A szerelem költője – a szerelem számára az élet legfontosabb értéke. Több szerelmének a nevét akrosztichonban rejti el. Többnyire énekverseket írt. Középkori és a reneszánsz hagyományba beilleszthető szövegek, melyeknél az elején feltünteti,hogy milyen dallamra íródott.
Szerelmi költészetének korszakai:
-         Anna versek (korai versek Losoncy Annához)
-         Júlia versek (késői versek Losoncy Annához)
-         Celia –versek Szárkándy Annához
-         Fulvia-versek (nem ismerjük a versek ihletőjét)

Drámai műve: Szép magyar comoedia

-    Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető
-    Új műfaj a magyar irodalomban: reneszánsz szerelmi komédia
-    Kor egyházias felfogásával szemben a szerelem gyönyörű erejét fejtegeti

Anna-versek – Júlia-versek

-    szerelméhez, Losonczy Annához (Júlia)
-    fiatalkori udvarló költemények
-    petrarcai minta alapján, kifinomult stílus, tökéletes ritmika
-    szimmetrikus reneszánsz kompozíció, tudatos szerkesztésmód: örömtől a lemondásig
-    tudós költő volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek nagy része fordítás →Verseit nem szó szerint fordította idegen nyelvről, hanem a vers hangulatát átvéve saját érzéseit fogalmazta meg.
-    Balassi strófa: három sorból álló versszak, a verssorok belső rímek által három egységre tagolódnak, az egész vers háromszor három strófából áll.
-    Verciklussá magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit
-    Nem életrajzi ihletésű költészet ez, hanem tudós poézis

Hogy Júliára talála

-    valós élmény: 1588-ban Pozsonyban váratlanul találkozik Losoncy Annával és ez készteti a vers megírására
-    ütemhangsúlyos verselésű
-    a cím alatti sor a dallamra utal – ezúttal a témára is
-    nő szépségét a virág-metaforákkal fejezi ki
-    ódai, magasztos hangvételű
-    szerkezete:
Ø  vallomással indító köszönés
Ø  2-4. túláradó, kicsorduló érzelmek kifejezése reneszánsz életérzésből fakadó metaforákkal
Ø  5. összefoglalás finom, fokozásos halmozással
Ø  6. lovaglírából ismert magatartás: bók és annak visszautasítása.

Célia-versek:
-    hiányoznak belőlük a nagy indulatok, érzelmi háborgások
-    versek terjedelme csökken→legtöbbször három Balassi-strófából állnak
-    színesebbek, kimunkáltabbak
-    játékos könnyedség, érzéki hatásokra való törekvés
-    kései versek, a viszonzott szerelem csendes boldogságáról
-    hatásokra való törekvés

Kiben a kesergő Céliárul ír

-    sok hasonlat – a vers nagy részét kiteszik, a költő nem kommentálja őket
-    reneszánsz szimmetria
-    Szerkezet:
Ø  1. és 3. vsz: részletesen kibontott hasonlatai Célia keserű fájdalmát érzékeltetik
Ø  2. vsz a költő gyönyörködik a könnyező asszony szépségében
-    a verset záró kép visszautal a második strófára
-    végső kicsengésében nem a szeretett nő kétségbeesésére, hanem megújuló szépségére esik a hangsúly
-    ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit a bánatos zokogás új oldalról világít meg, még szebbé varázsolja.

Fulvia – versek
-    Nem ismerjük a versek ihletőjét
-    valószínűleg utolsó szerelméről írta
-    rendkívüli tömörítés figyelhető meg, ezért a szóképeknek csak gazdaságos használatát teszi lehetővé→ stílus éppen ellentétes a Celia-versekkel.

Balassi volt az addigi irodalmunk eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is. Az őt követő költők még évszázadokig hatása alatt álltak. Ő alkotta a róla elnevezett Balassi-strófát, ezt a 9 soros, 3 periódusból álló versformát. Ez a roppant méretű utóélet is költői nagyságának, zsenialitásának bizonyítéka.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése