Babits Mihály (1883-1941) - irodalom

Babits Mihály (1883-1941)

Élete: - A XX. század elejétől a nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. Munkássága teljesen lefedi a nyugat 33 éves működésének teljes időszakát.
- Költő, író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész.
- Klasszikus műveltségű
- Lírájának jellemzője: a gondolati filozófia mélysége a töprengés és a kételkedés.
- Szekszárd, Budapest, Pécs, Fogaras- Első kötete 1909-bem jelent meg Levelek Írisz koszorújából.
 –Jónás könyve címmel a Nyugat közeli nagyhatású műveit.
-1938-ban és 1 évvel később jelenik meg Jónás imája

. Babits: Jónás könyve

1,Történelmi helyzete: a vers alapja Ausztria Német lerohanása. Babits Magyarországot és egész Európát félti a pusztulástól
2, Irodalmi előzményei: A bibliai Jónás könyve, Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása (elbeszélés). Babits: a 20-as évek költészetében már felmerült a próféta szerepe.
3,Elhelyezkedése az életműben:
a költemény profetikus verseinek sorába illeszkedik.
4, Műfaja: Elbeszélő költemény 4 részben. Elbeszélő keretbe foglalt lírai ön vallomás.
5, Címe: Azonos az ismert bibliai történet címével.
6, Kulcskérdés: Mit tehet a művész a költő a barbár erők ellen ellenében?
7, Témája: A költő apostol küldetése a barbár erők elleni harcban, az Ószövetségi Jónás könyve tükrében.
8,Tartalma:
1. rész: Az Úr Jónás Ninivébe küldi prófétálni. Jónás azonban ezt nem akarja, inkább más úti céllal száll hajóra. Az Úr ekkor büntetésül Vihart bocsájt a tengere, a hajósok pedig attól tartva, hogy Jónás hozza, rájuk a bajt a tengerbe dobják.
2. rész: Jónás a tengerben egy cethal gyomrába kerül, 3 nappal s éjjel innen rimánkodik Istenhez. Isten végül irgalmaz, neki végül a cet negyed nap partra veti.
3. rész: Jónás Ninivébe a bűnös népet kezdi megtéríteni, ám kinevetik, nem hallgatnak a szavára még a király is gúnyt űz belőle ezért Jónás el hadija a várost és a pusztába megy, itt várja ki, hogy az Úr 38 nap múlva elpusztítsa a várost. Az ígért Isteni büntetetés azonban elmarad.
4. rész: Az Úr azért nem pusztítja el Ninivét, mert egyik-másik szívben még látott egy kis jóságot. Ezt azonban nem érti meg Jónás. Elhagyja a várost, majd a tikkasztó hőség elől egy nagy levelű tök árnyékában húzódik meg. Ezt a tök levelet az Úr szándékosan elpusztítja a feje felől és ezzel magyarázza meg Jónásnak, hogy ahogy Jónás ragaszkodik, a töklevélhez pedig csak 1 napja látta meg Ő ugyanúgy ragaszkodik Ninivéhez, mert vannak köztük jók is.
9, Végső mondani valója: Él a remény hogy az emberiség nagy alkotásai, értékei talán nem pusztulnak el.
10, Tanulsága: A próféta nem menekül el a kötöttségek elől, nem vonulhat ki a világból és semmiképpen nem hallgathat, ha szólnia kell. A „Jónások”kötelezettsége nem az ítélkezés, hanem a harc az emberiség a barbárság ellen.
11, Stílusa: Összetett több rétegű a, régies biblikus réteg b, emelkedett ódai réteg c, naturalista réteg d, profán réteg Jellemzője: helyenként az irónia és a groteszk.
12, Versformája: páros rímű rövid-hosszú szótagokból áll (jambikus sorok)
13, Különbségek a bibliai és a Babitsi Jónás könyve között: A bibliában a niniveiek meg térnek a próféta szavára- Babitsnál a gúny és közöny fogadja a prófétát. A cethal gyomrában töltött 3 nap Babitsnál naturalista részletezettség.

Babits: Jónás imája (1939)

1, Címe: összekapcsolja a verset Jónás könyve című költeménnyel.
2, Kiről szól? Ebben a versben Jónás maga a lírai én.
3, Beszédmód: A költői én E/1-ben Jónás alakja mögül beszél.
4, Műfaja: A gazdához, vagyis a teremtőhöz intézett ima, fohász.
5, Szerkezete: 2 hosszú mondat alkotja a vers szövegét.
I.. 1-6 sor: a költőtő léthez a költészethez való meg változott viszony tükröződik itt, a meg szólalás ellehetetlenülése.
II. 7-26 sorig: a jövőkép rajzolódik ki óhajtó feltételes módban. Ó bár ha a gazda adna… Központi gondolata: a költőszerep és a szenvedés vállalásának problematisztikája. Azt szeretném, ha vállalat küldetését be teljesíthetné.
6, Motívumai: Patak-hasonlat felidézi az idő és a beszéd folyam képzeletét. Tenger (a megérkezés a végső cél)- cethalszenvedések felidézője. Gazda-maga a teremtő. Szó – szavak – beszéd – szólhassak költői meg nyilatkozás feladata.
7, Versformája: Szakaszos tagolás nélküli páros rímű jambikus lejtésű sorok. Az 1.- 2. rész verselési különbsége a nyugalom és a zaklatottság ellentétét érzékelteti.