2012. május 21., hétfő

Tudományos és az előadó stílus - nyelvtan


Tudományos és az előadó stílus

Ahány szövegtípus létezik pontosan, annyi stílus réteget különböztetünk meg, így beszélünk magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai, szépirodalmi stílusról.
Tudományos stílus jellemzői: A tudományos szövegek célja a tájékoztatás, ezért szóhasználatban gyakoriak a szakkifejezések.
Jellemzői:
·         pontos szóhasználat
·         idegen szavak használata
·         gyakori az alárendelt összetett mondatok használata
·         kifejezései egyértelműek, világosak
·         jellemzően kijelentő mondatokat használ
A tudományos szövegek általában logikai rendre épülő lineáris szerkezetűek, de kedvelt a párhuzamos és az ellentétező szerkezet.
Előadói stílus: A tudomány stílus beszélt nyelvi változatai közé tartozik az előadás. Mivel szakmai közönségnek szánt a szövege gyakran alkalmaz magyarázatot, ismertetést, szakszavakat. Jellemzője az érvelés. Általában él a szónoki beszéd hatáskeltő eszközeivel és igazodik a kommunikációs körülményekhez.

A képszerűség eszközei szóképek, alakzatok. - nyelvtan


A képszerűség eszközei szóképek, alakzatok.

A hétköznapi szóhasználatban, és az irodalmi nyelvben is a hatáskeltés a szemléletesség legfontosabb eszköze a képi ábrázolás, vagyis a szóképek.
A szóképek jellemzői:
*     Csak szövegkörnyezetükből, és a szövegkörnyezetben értelmezhetők.
*     A megértést segítik
*     Elképzeltetnek, érzelmi, hangulati hatást keltenek
A szóképek (trópusok) kettő módon keletkeznek:
Névátvitellel- ezek a metaforák
Név cserével- ez a metonímia

Névátvitelre épülő szóképek:
*     Metafora
*     Megszemélyesítés
*     Szintézia
*     Allegória
*     Színbólum

Név cserére épülő szóképek:
*     Metonímia
*     Szinechdoché

A képszerűség egyéb stílus eszközei:
*     Hasonlat
*     Körülírás
*     Szépítő kifejezések

A legösszetettebb szókép a komplex kép.

Alakzatok: Az alakzatokat a szöveg átalakítás eszközei. Átalakítható hangsor, szóalakot, mondatformát még szövegrészletet is. Ennek értelmében beszélhetünk hang alakzatokról, szóalakzatokról, mondatalakzatokról és gondolatalakzatokról.

A legfontosabb alakzatok:
  • ismétlés: hangalakok kettőzés, szóismétlés, refrén, tőismétlése
  • párhuzamos szerkezet: hasonló felépítésű szerkezeteket állítunk egymás mellé
  • ellentét
  • paradoxon: látszólagos ellentét
  • felsorolás
  • részletezés: a mondanivalót aprólékosan bontja ki
  • halmozás: azonos szófajú vagy azonos mondatrészű szerepű, gyakran rokon értelmű szavak.
  • fokozás: egy tartalmi vagy hangulati skálán érzékelhető sorrendiség
  • túlzás: felnagyít vagy kicsinyít
  • irónia: dicsérő szavakba bújtatott gúny
  • gúny: a negatív jelenségeket felnagyítja

Érvelés:bizonyítás, cáfolat, érvtípusok - nyelvtan


Érvelés:bizonyítás, cáfolat, érvtípusok

Érv: olyan megállapítás amellyel véleményünket álláspontunkat bizonyítjuk,Legfontosabb része a tétel vagyis az a megállapítás amely  valamilyen következtetést fogalmaz meg.


A fiatalok körében népszerűsíteni kell az olvasást!
Ennek a megállapításnak az előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték

A mai fiatalok alig fognak könyvet a kezükbe.
A tételt ,és a bizonyítékot szükség szerint a megértés érdekében egy logikai láncszem kapcsolja össze

Az ifjúságnak kellene tovább adni, az olvasás szeretetét

A három tagú érvünk tehát így szól:
A fiatalok körében népszerűsíteni kell az olvasást mivel a mai fiatalok alig fognak könyvet a kezükbe pedig az ifjúságnak kellene tovább adni az olvasás szeretetét

Többféle érvtípus létezik. Aszerint csoportosítjuk őket, hogy milyen logikai úton jutunk el a tételben meghatározott következtetésig.
1.        Meghatározásból levezetett érv: ezért, így , ennél fogva,vagy is, ebből kifolyólag, tehát
2.        Ok- okozati összefüggésen alapuló érv: ez okból, mivel, ezért, emiatt
3.        körülményekből levezetett következtetésen alapuló érv: ennek következtében, tehát, következésképpen, így, ezért is
4.        Összehasonlításon alapuló érv:mint, úgy ahogy, olyan mint,
5.        Ellentéten alapuló érv: annak ellenére, pedig, de, még, akkor is ha,hiszen, valóban, valójában
6.        Az általános egyes elvén alapuló érv :és egyes emberre igaz , minden emberre igaz:
7.        Valószínűségen alapuló érv: valószínűleg bizonyára, általában,nagy valószínüséggel többnyire,
8.        Bizonyítékból levezetett érv: bebizonyította, alátámasztotta, ezért, emiatt,ennek ismeretében
Az 1-es 2-es 8-as a legerősebb érv
A 7-es a leggyengébb érv.
 A meggyőző érvelés alapjai:
*       Az érv felépítésének
*       Az érev fajtájának
*       Az érvek elrendezésének
*       Az érvelés módszereinek           Az ismerete.

A tétel ,és a  bizonyíték érvelési elem.
 

Érvelő szöveg felépítése

BEVEZETÉS feladatai:1-bekezdésben
*       Jóindulat megnyerése
*       Figyelem felkeltés
*       Téma megjelölés
*       Megértés előkészítése
*       A kifejezés menetének vázlata

ELBESZÉLÉS:tárgyalási részhez tartozik, feladata: a téma megjelölése (rövid, tömör, tárgyszerű) akár egyetlen tételmondat, egy bekezdés.

RÉSZLETEZÉS: (A tétel bővebb kifejtése, ha a tételben fogalom van azt megmagyarázzuk esetleg példát hozunk rá)

BIZONYÍTÁS: Álláspontunk bizonyítása érvekkel

CÁFOLÁS: feltételezett ellenvélemények megcáfolása

BEFEJEZÉS: összegzés, kitekintés, érzelmi zárás.





A nyilvános beszéd - nyelvtan


A nyilvános beszéd

A nyilvánosság előtti megszólalásnak, kommunikációnak különféle formái alakultak ki a történelemben, az ókori retorikák. A nyilvános beszédnek három műfaját különböztették meg:
*      tanácsadó beszéd (politikai)
*      törvényszéki  beszéd (vádbeszéd)
*      alkalmi beszéd (ünnepi)
A nyilvános beszéd műfajai közé tartozik: előadás, kiselőadás, felszólalás, hozzászólás, beszámoló, értelezés és ide tartozik számos rádiós, TV-s műfaj is. Pl.: jegyzet, glossza, hír, riport, interjú
A retorika tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg, amelyet a nyilvánosságnak szánunk.
A jó előadó jellemzői:
*      hiteles
*      tisztességes
*      szorgalmas
*      alkalmazkodó képes
*      jó szerkesztő
*      kíváló a stílus érzéke
*      az emlékezőképessége
*      igazi előadói egyéniség
Alkalmazható zenei eszközök az előadó élőszóbeli megnyilatkozásában.
*      hangerő -> aktuális érzelmeinknek megfelelően kell alkalmazni (erős, közepes, gyenge)
*      hangfekvés -> ez magas, mély vagy közepes
*      beszéd ritmusa -> lassú, gyors vagy átlagos
Arisztoteréz szerint a három legfontosabb eszköz: hangerő, harmónia, ritmus.
Megállapítása szerint a jó szónoklat nagyobb hatást kelt stílusával, mint magával a mondanivalóval.

A szónoklat szerkesztésének lépései - nyelvtan


A szónoklat szerkesztésének lépései

Mai értelmezés szerint a szónoklatnak tekintünk minden a nyilvánosság előtt tartott beszédet. A nyilvános beszéd legtöbbször érvelő szöveg, így benne elsősorban a logikai elrendezés érvényesül.

A szónoki beszéd felépítése:

·         Bevezetés -> jó indulat megnyerése, figyelemfelkeltés, téma megjelölése.
·         Elbeszélés -> tételmondat megfogalmazása
·         Részletezés -> a fenti tétel kifejtése
·         Bizonyítás -> álláspontok igazolása érvekkel
·         Cáfolat -> ellentétes vélemények cáfolata.
·         Befejezés -> összegzés, kitekintés, érzelmi zárás

A szónoki beszéd fajtái:

·         tanácsadó beszéd (politikai beszéd)
·         törvényszéki beszéd (jogi beszéd)
·         alkalmi beszéd (ünnepi beszéd)

A szónoklat szerkesztésének lépései:

1.      anyaggyűjtés
2.      anyag elrendezése
3.      a szöveg megfogalmazása, kidolgozása
4.      előadásmód megtervezése
5.      szöveg emlékezetbe vésése
6.      szöveg előadása

Szövegkohézió - nyelvtan


Szövegkohézió

A szöveg a nyelv, és a beszéd legmagasabb rendű egysége szerkesztett egész, teljes közlés, jellemzően a kommunikáció eszköze.
A szöveget a mondatok véletlenszerűen egymás mellett állóhalmazától a szövegkohézió különbözteti meg.
A szöveg összetartó erőt a szöveg kontextust 3 tényező biztosítja :
  1. jelentésbeli kapcsoló elemek
  2. nyelvtani kapcsoló elemek
  3. nyelven kívüli valósághoz kapcsolódó elemek
A szövegkohézió vonatkozhat a szöveg egészére ilyenkor globális kohézióról beszélhetünk.
És vonatkozhat kisebb egységek mondatok lánc szerű összekapcsolódására ez a lineélis kohézió.

A szövegkohézió jelentésbeli kapcsoló elemei

*     a szöveg téma hálózata
*     tartalmi logikai kapcsolatok
*     téma jelölő cím
*     rokon értelmű szavak használata
*     ismétlés
*     körül írások
*     többjelentésű
*     azonos alakú
*     ellentétes jelentésű szavak
*     téma-réma kapcsolat (a már ismert közlés elemek, és új információ)

Szövegkohézió nyelvtani kapcsoló elemei

*     névmások
*     utalás rendszer
*     egyeztető toldalékok
*     határozott névelő használata
*     szórend, mondatrend
*     hiányos mondatok

Szövegkohézió nyelven kívüli valósághoz kapcsoló elemei


Ezek a szövegfonetikai eszközök (hangerő, hangmagasság, hangsúly, hangszín, beszédtempó, szünet) ezek a SZUPRASZEGMENTÁLIS eszközök

Feladat: Nyelvtani kapcsolódás elemei: utalásrendszer, egyeztető toldalékok, határozott névelők, és a mondatrend.

Jelentésbeli kapcsoló elemek:a szöveg témahálózata, tartalmi logikai kapcsolat, téma jelölő cím, téma - réma kapcsolat.